2011. május 27., péntek

Motiváció (3. rész)


Néhányan megkérdezték tőlem, hogy miért választottam pont ezt a fotót. Mit keres itt Mick Jagger?  
Csak rá kell nézni a képre: Jagger nagyon motivált (ezt a business-t hetven valahány évesen nem is lehetne másként csinálni) és másokat is képes inspirálni még a mai napig is. Érthető is hogy miért szereti csinálni azt, amit csinál. Te is így vagy ezzel? Ha igen, akkor nem kell aggódnod azért, hogy tudod-e motiválni magad és, hogy könnyen inspirálsz-e másokat. Ha nem, akkor a dolog macerás lesz. Ha nem találod meg az utad önmagad motiválásához, akkor másokat sem fogsz tudni lelkesíteni. 

Érdemes a Harvard Business School egyik professzorának, Teresa M. Amabile - nek az írásait olvasni. Mélyreható kutatásokat végzett a motiváció teljesítményre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, melynek eredményeként a „belső motiváció elsődlegességét” mutatta ki: akkor a leghatékonyabbak az emberek, ha munkájuk során az érdeklődés, elégedettség, és kihívás az elsődleges mozgatórugójuk – ezek mind belső erők és nem valamiféle külső hatás.
Az érdeklődés, az elégedettség és a kihívás mind a belső motiváció elemei, az önmagáért végzett munkával kapcsolhatók össze és nem a munkáért kapott jutalommal, mint a pénz a státusz és a kiváltság. Magyarázata szerint, a belső motiváció elengedhetetlen a sikerhez, mert mindenki jobb munkát végez, ha teljesen ráfókuszál a feladatra – és ez akkor van, ha azt önmagáért végezzük.
Ez túl egyszerűen hangzott eddig. Sok vállalati kultúrában a motivációra úgy tekintenek első sorban, mint bónusz, fizetésemelés, jutalom. Ennek az a veszélye, hogy ha csak a pénz vagy egyéb külső motivációs eszközöket használnak, akkor az elvonja a figyelmet a tényleges feladattól, és csökkenti a teljesítményt. Ha az emberek csak a pénzre gondolnak – mert sértettek, ha nem fizetik meg őket, vagy abban bíznak, hogy majd többet kapnak – nem figyelnek a munkára.
Chris Jones (J. Walter Thomson CEO) mondta (Winston Fletcher: Tantrums and Talents):
„Akik tényleg jók, azok pénzzel nem motiválhatók. Ők maguk állítják a lécet önmaguknak hihetetlenül magasra. Ha több pénzt ígérsz nekik, azzal nem fogod elérni, hogy még ennél is magasabbra állítsák a mércét.”
A fenti idézet a kreatív teljesítményről szól, de véleményem szerint ez bármi másra is érvényes akkor, ha a munka kihívásokkal teli és összetett. Hiszem, hogy sokaknak megadatik a jó a munka és ezért belül büszkeség, és jóérzés tölti el őket.
Nagy bajban vagy, ha a motivációs stratégia csak és kizárólag a pénzbeli eszközökről szól. Főleg akkor, mint most is, ha annak a szűkében vagy.

Több, mint pénz – A 4 legütősebb motiváció

1., Belső motiváció – az, amikor már a munka önmagában is az elégedettséggel tölt el (élvezet, érdeklődés, kíváncsiság, kihívás, tanulás, kreatív flow, stb.)

2., Külső motiváció – a munka jutalmazása (pénz, bónusz, jutalom, dicséret, hírnév és elismerés, díjak, lehetőség, kihívás, határidő és számonkérés)

3., Személyes motiváció – az egyéni értékrendszer (a tudás szeretete, hatalom, biztonság, önkifejezés, stb.)

4., Interperszonális motiváció – az a hatás, amit mások váltanak ki benned (verseny, együttműködés, elkötelezettség, támogatás, biztatás, elismerés, stb.)


Az ember igen bonyolult lény és alapvetően a 4 elem keveréke alapján érezzük magunkat motiváltnak. A motiváció típusai keverednek, és 4 kulcsterületet alkotnak – ezt tartsd észben, ha másokat, vagy ha önmagadat motiválod. A legtöbben hasonló faktorok kombinációja mentén motiválódnak, még ha ez nem is tudatos.
Ha vezető vagy és ha csak egy dolog van, amit megjegyzel ebből az írásból, akkor javaslom, hogy az az alábbi legyen:

Használd mind a 4 elemet - ne csak a személyes jutalmat!
Ha a motiváció mind a 4 elemét kombinálod, akkor ezzel tudod a legnagyobb hatást gyakorolni a teljesítményre. És, ha ezeknek, az eszközöknek megtalálod a helyes egyensúlyát, azzal pedig még a meglévőnél is jobb kapcsolatot alakíthatsz ki teamen belül. A jó hír: ehhez nem kell sok pénz.
Például, ha egy olyan csapatot vezetsz, amely csupa képzett profikból áll, akkor foglalkozni kell manapság a fizetésemeléssel (személyes jutalmazás). Bizonyára elcsodálkoztál már azon, hogy azok, akik első ránézésre elégedettek voltak a fizetésükkel elkezdenek többet kérni – de ahogy a beszélgetés előre halad rájössz, hogy nem is igazán a pénz önmaga a gond, hanem inkább a verseny, ami a csapattagok közt dúl (társas kölcsönhatás), mely akkor alakult ki, amikor egyesek rájöttek, hogy kevesebbet keresnek, mint mások.
Elhatározod, hogy ennek a versenyszellemnek az energiáit transzformálod, és nyilvánosságra hozol néhány teljesítménymutatót (társas kölcsönhatás) és miután nincs több pénz (személyes jutalom), tisztázod, hogy a legjobban teljesítők fogják kapni az elkövetkezendő időben a legérdekesebb (személyes elégedettség) és legrangosabb elismeréssel járó (nyilvános elismerés) projectet.
Ez az elégedetlenkedőket arra ösztönzi, hogy inkább a meghirdetett lehetőségre koncentráljanak és az izgalmas munkával foglalkoznak, ahelyett, hogy sértettségük elhatalmasodjon rajtuk és annak hangot is adjanak.
Ezzel sikerült hasznosítanod a verseny adta motivációs energiát: átalakítottál egy problémát a kiválóság iránti vággyá.

Sok gondolatot vettem át a Within You, Without You: the Social Psychology of Creativity, and Beyond’, in Runco & Albert (Eds) Theories of Creativity
Neked is ajánlom!



2011. május 26., csütörtök

Tyler Durden életfilozófiája



Ha még nem láttad a Harcosok Klubja című filmet, akkor gyorsan nézd meg! Nem mindenki van oda érte, nem is mindenki érti úgy, ahogy azt kéne. Ha jobban bele gondolsz, akkor ez nem is a harcról szól, hanem arról, hogy hogyan éld azt az életet, amit tényleg élni akarsz, és hogyan találod meg az ahhoz vezető kő kemény ösvényt. Ebben a filmben Tyler támogatja a névtelen hőst abban, hogy megvilágosodjon. Talán amit Tyler mond, az nekünk is segíthet. Az én átiratomban ő az innovatív life coach.

A filmből fogok a közeljövőben kiszedegetni néhány ütős szabályt (innovatív megoldásnak sem rossz).

Tyler első szabálya:





“You’re not your job. You’re not how much money you have in the bank. You’re not the car you drive. You’re not the contents of your wallet. You’re not your fucking khakis.”
(Ez az eredeti szöveg, azért nem ugyan az a magyar szinkron…)

„Nem a munkád vagy és nem is a bankbetéted, nem a kocsid vagy és nem a tárcád tartalma, csak egy ganaj vagy a világ tetején.”

Tegyük fel, ha félelem, a kockázat, a tévedés megszűnik, akkor mi marad, amitől még tarthatunk? Tényleg ennyire az határoz meg, amit birtoklunk, vagy jobb szeretnénk, ha azzá válnánk, amit létrehozunk?
Nem javaslom, hogy most mindent dobj el vagy vállalj valami őrült kockázatot, ami rád vagy a családra nézve is veszélyes. Az a fontos, hogy ne juss odáig, hogy a dolgok már annyira birtokoljanak Téged, hogy ne éld az életed úgy, ahogy élni szeretnéd.

2011. május 25., szerda

Neked is sikerülhet!



Ha a forgó táncos lányt megnézitek, akkor megtudhatjátok, hogy dominánsan a jobb vagy a bal agyféltekét használjátok.
Ha a lány az óramutató járásával megegyező irányba forog, akkor nálatok a jobb agyfélteke dominál.






Bal agyfélteke funkciók:

logika,
részletek,
tények,
szavak, nyelv,
jelen, jövő,
matek, tudomány
összehasonlító gondolkodás
a tárgyak nevének ismerete
realitás
stratégiai gondolkodás
biztonság



Jobb agyfélteke funkciók:

megérzés
"big picture"
képek, szimbólumok
jelen és jövő
filozófia, vallás
hit, meggyőződés
tárgyak funkciójának ismerete
fantázia-alapú
jelen lehetőségei
kockázatvállalás


Na, mi jellemző rád? Jobb- vagy bal agyféltekés vagy? Milyen érzés?
Én jobb agyféltekés vagyok.

Engem mindig szkeptikussá tesznek a fekete-fehér definíciók, leginkább akkor, ha olyan komplex dologról van szó, mint az emberi agy. Ha Te is így vagy ezzel, akkor próbáld meg a kísérletet újból.
Lazulj el, ne fókuszálj a szemeddel, csak nézz át a táncoson. Ha elég nyitott vagy, akkor biztos vagyok benne, hogy sikerül kitárni az agyad a lehetőség előtt - a táncos ellenkező irányba is tud forogni.
Én azon vagyok, hogy nekem összejöjjön.

Jó nyitottságot Nektek a dolgok perspektívaváltásához!

2011. május 23., hétfő

Miért nem a pénz a legfőbb motivációs eszköz? (2. rész)



Az utóbbi időben sok managerrel beszéltem. Előbb vagy utóbb a beszélgetés a motivációra terelődött: "Hogyan tudom őket motiválni, ha nem tudok fizetésemelést vagy bónuszt ígérni nekik?" Van olyan is aki, nem hogy fizetést nem tud emelni, de még a meglévőt sem tudja garantálni a közeljövőben. 

Arra biztattak, hogy szedjem össze a gondolataimat és írjam meg másoknak is azokat az ötleteket, melyek a laza beszélgetések keretében elhangzottak.

Nyilvánvaló, hogy a pénz fontos – de sok esetben nem ez a legkritikusabb faktor ha hatni akarsz a teljesítményre. Sőt, vannak olyan esetek, amikor a több pénz inkább árt.
Ha mindez naivan is hangzik a jelenlegi szituációban, akkor nézzük azt az esetet amikor valaki elveszíti a munkáját vagy bebukik a vállalkozása, s ennek eredményeként például elveszti az otthonát. Kompromisszumosabb helyre költözik, elveszti javainak egy részét és megpróbálja túlélni a megszokotthoz képest soványabb budget-vel a nehéz napokat.
Nem kétséges, hogy nagy a fájdalom, melyet a pénzügyi sakk-matt helyzet okoz. De sokkal többet veszít, mint a pénz vagy a szép otthon. Van, amit nem lehet pénzben kifejezni. Ilyen
  • a munkával kapcsolatos elégedettség,
  • a státusz,
  • a függetlenség,
  • a sorsunk feletti kontroll,
  • a jövőkép,
  • az elismerés,
  • a reputáció,
  • a munkahelyi közösség,
  • a társadalomban elfoglalt hely,
  • a méltóság.
Ezek a recesszió valódi fájdalmai – nem a tőzsde-index vagy a költségvetés, hanem a jövőbe és a célokba vetett hit elvesztése.
És most nézzük ugyanezt a listát más szemszögből, és máris megkapjuk, hogy mi az, ami tényleg motiváló erejű lehet, ha valakinek szerencséje van és dolgozhat:
  • a munkával kapcsolatos elégedettség,
  • a státusz,
  • a függetlenség,
  • sorsunk feletti kontroll,
  • a jövőkép,
  • az elismerés,
  • a reputáció,
  • a munkahelyi közösség,
  • a társadalomban elfoglalt hely,
  • a méltóság.
A pénz fontos, de amint látjátok, nincs vezető helyen ezen a listán.
Ha emlékeztek, a Tőzsdecápák című film Gordon Gekkojára? Épp a minap néztem a filmet és mondhatom súlyosak voltak azok a gondolatok, melyet Gordon „greed is good” Gekko megfogalmazott:

„A lényeg, hölgyeim és uraim, hogy a mohóság, jobb szó híján, jó dolog. A mohóság helyénvaló. A mohóság motivál. A mohóság tisztánlátáshoz vezet, összefoglalja az evolúciós lényeget. A mohóság minden formája - életért, pénzért, szerelemért, tudásért - fellendítette az emberiséget. És a mohóság, ne feledjék, megmenti nemcsak a Teldart, hanem a másik beteges céget is, az USA-t. Köszönöm szépen.”
Feltételezem, hogy mindenki, aki ezeket a sorokat olvassa, Gordonnál csak jobb lehet.