2012. június 13., szerda

Mi köze a coach-stílusú vezetésnek a kreatív Flow-hoz?


Az egyik kedvenc íróm, ha kreativitásról van szó, Csikszentmihályi Mihály pszichológus. Ebben a TED előadásban felteszi a kérdést: „Mi teszi boldoggá az embert?”


„Flow – csaknem automatikus, erőt nem igénylő, erős koncentráció a belső Én feletti uralom segítségével. Gyakran komplex tevékenység végzése közben jön létre, amikor arra ösztönözzük magunkat, hogy valamilyen kihívást jelentő feladatot oldjunk meg.”  
Csikszentmihályi elmagyarázza a Flow fő jellemzőit. Lehet, hogy ismerős lesz...nem is csoda, hiszen sokan vannak akik kreatív tevékenység közben már tapasztaltak ilyet. Ezt nevezzük kreatív FLOW-nak. Kiderül, hogy a Flow kiszámíthatatlan és nehezen megfogható fogalom. Sok mindennek a finom egyensúlya kell hozzá, és nem is lehet irányítani – sőt a kontrollált tudat csak árt, beavatkozik az élménybe.  De akkor hogyan tudja a vezető támogatni a kreatívokat abban, hogy ezt elérjék? A megoldás erre a coach-stílusú vezetés tudatos alkalmazása. Nézzük mi kell hozzá:

1., Legyenek tiszta célok.
A cél központi szerepet játszik a coachingban – cél nélkül nincs coaching. Mindig győződj meg arról, hogy a cél mindkét fél számára világos, és megvan az egyensúly az inspiráló kihívás és a mérhető cél közt.
2., Azonnali visszacsatolás, visszajelzés.
Az építő kritika és visszajelzés szintén alap dolog. Azzal, hogy tiszta, érthető visszajelzéseket adsz a kreatív munkákra és a munkahelyi/szakmai viselkedésre, mérni tudod, hogy a célnak megfelelő-e a teljesítmény. Amikor magasan képzett (és néha érzékeny!) emberekről van szó akkor nagyon fontos az egyéni motiváció, és az a fajta visszajelzés, ami megfelel az alkotó személyiségének és a munkastílusnak.
3., Legyen egyensúly a kihívás nagysága és a készségek között.
A vezető olyan feladatot adjon, mely a képességeket és készségeket fejleszti. Az is fontos, hogy észre vegye, ha valaki túl erősen próbálkozik vagy túl gyengén. Ekkor korrigáljon, és támogató vagy kihívást megfogalmazó stílusban vigye tovább a folyamatot.
4., A cselekvés és a figyelem összeolvadása.
Ha valaki „éles”, akkor a tettek, gondolatok és érzelmek egy irányba mutatnak. Nonverbális jelek és a beszéd egyértelműen jelzik, ha valaki "szét van hullva". Ha a vezető elég érzékeny és észre veszi, hogy nincs minden rendben, akkor derítse ki az okokat és nyíltan hozza felszínre, hogy mi lehet az, ami eltereli a fókuszt a munkáról.

5., Összpontosítás a feladatra.
Ha valaki nehezen fókuszál a munkára, akkor a vezető segíthet a zavaró tényezők elhárításában. Ha ez pl. egy konfliktus, ami észrevétlen vagy nincs kimondva, akkor a vezető megbeszélheti, vagy elmagyarázhatja a valódi okokat. Ha a kreatív kollégát valamilyen személyes probléma tartja vissza az összpontosítástól, akkor lehet ajánlani specialistát. Ha konfliktus belső emberi kapcsolatból ered, akkor azt a személyt is lehet coacholni, aki miatt van a probléma . 
A vezetőnek minimalizálni kell a külső zavaró tényezőket is (zaj, egy másik dolgozó vagy ügyfél igénye).
6., Tévedés kizárva?
Coaching alapszabály: hibázni lehet – mindaddig, amíg tanulsz belőle. Ha a kreatív személy pontos visszajelzést kap a teljesítményével kapcsolatban, és a vezető el is várja, hogy abból tanuljon, akkor a hibák egyre ritkábbak és egyre kevésbé hatnak megsemmisítően. Ha támogató a hangulat, akkor a kreatívok kevesebbet aggódnak a hibák miatt.
7., Az Én-tudat elvész.
Aki kreatív munkát végez, az már bizonyára érezte, hogy teljes mértékben feloldódik abban, amit csinál, és más tudatállapotban van - ilyen a Flow. A vezető felhívhatja erre az állapotra a figyelmet – mint vizualizációs elem, fizikai érzés, képzeletbeli hallás – segíthet megtalálni azokat az akciókat, környezetet és más egyéb dolgokat, amelyek Flow-hoz vezetnek.

8., Megszűnik az időérzék.
A Flow-nak ez az eleme felfogható, úgy is, mint a többi „hozadéka”. Ha valaki munka közben sokszor az óráját nézi, és alig várja, hogy már mehessen…, vagy éppen ellenkezőleg: beszippantotta a feladat, megfeledkezett az időről, tehát feloldódott a munkában.
9., A tevékenység önmagáért jó.
Aki jól érzi magát, annak az idő röpül – a bölcs vezető ezt mindig észben tartja és figyel az élmények szintjére. Ez nem csak azt jelenti, hogy a kreatívok  jól érzik magukat munka közben, hogy jó a hangulat, sokat nevetnek (szerintem ez sok mindenre jó), hanem azt is, hogy élvezik azt, amit csinálnak. Ha ez így van, akkor nem kell keresni, hogy mivel motiválhatod a többieket - ilyenkor  egyszerűen elég kizárni minden zavaró tényezőt.

Tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket:



Mi az a munka, amit a legjobban élvezel és hol tudod a legtöbb értéket hozzáadni?
Összpontosítsd az erőd oda, ahol a két terület átfedi egymást.

Boldoggá tesz a kreatív munka? Tapasztaltad már miközben kreatív munkát végzel, hogy élvezed és feloldódsz benne?

Mennyire fontos, hogy a munkádban megtaláld az egyensúlyt a boldogság,  a kihívás és készségeid közt?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése